Szanda

Adatok a településről
Lakóinak száma: 645
Területe: 2 149 ha
Statisztikai kistérség: Balassagyarmati
A település honlapja: http://szanda.hu/

Fekvése, megközelítése
A falu a Cserhát belsejében, a Szanda-hegy északi lábánál fekszik. Az 545 méter magas, három csúcsú Szanda-hegy tipikus vulkáni származék. A csúcsról tiszta időben a budai hegyekig, az Alföld pereméig, keleten a Mátráig, Karancsig, a zólyomi, honti hegyekig is el lehet látni. Legkönnyebben a Balassagyarmat és Aszód közötti főútról Becske és Magyarnándor között lekanyarodva érhető el.

Története
Első írásos emléke 1301-ből való, ahol a falut Zonda-ként írták, minden bizonnyal Zonda György földbirtokos után. Az évszázadok során ebből a vezetéknévből magyarosodott a könnyebb kiejtés miatt a ma is használt Szanda alakra. Fénykorát a XV. században élte, amikor is a község városi ranggal bírt. Zsigmond király a Csetneki családnak adományozza 1387-ben. Borbála királyné tulajdona 1424-ben, amelyet Albert király 1439-ben visszavesz tőle és feleségének Erzsébetnek ajándékoz. Mátyás idejében egyházi birtok, az esztergomi érsek tulajdona. A Báthory család 1476-tól 1490-ig uralkodott Szandán. A török betörése Szanda végvári jelentőssége okán épp itt kezdődött. 1545-ben el is foglalta. Horváth Bertalan gyarmati várkapitány azonban 1551-ben visszafoglalta a várat. A települést az évszázadok alatt sok birtokos tulajdonolta: a Szolnok, a Kacsics, a Záh nemzetségek a XIII. században. Szécsényi Tamás vajda, Rédey Sándor és Herencsényi család XIV. sz.-ban. A XV. század végen a Lónyayak birtokába került. 1546 Kilics tímár, 1562 Musztafa bin Abdullah és Ali diváne tímár. Továbbá a Wattay, a Kanyó családok, Eszterházy Pál nádor. A Beniczkyek és a Berényiek. A Sréter nemesi család tevékenysége igen jelentős volt, mivel Sréter János (1655-1717) II. Rákóczi Ferenc tüzér dandártábornoka, Sréter Kálmán megyei esküdt, Sréter István (1867-1942) altábornagy majd honvédelmi miniszter volt. Szandai (vitéz) Sréter Ferenc a modern népfőiskolai mozgalmak előfutára, aki először kombinálta a falusi lakosság művelésében a gyakorlati gazdasági ismeretek oktatása mellett az egészségügyi ismereteket és az írás-olvasást egyben.

Látnivalók
A Szanda-hegy csúcsa a Cserhát hegység második legmagasabb pontja. A várhegyen található Gyurinka-forrás vízhozama az utóbbi időben igen gyér lett. Ezzel szemben a szandaváraljai Mária-forrás vízminősége kimagasló. A Szent Péter-hegyi Mária-kút és kereszt a környék egykori népszerű búcsújáró helye volt. Az eredeti kutat a kőbányászat eltüntette, de a közelében emelt kereszt megmaradt, melynek felhasználásával a közelmúltban felújították az egykori búcsújáró helyet. A népi vallásosság gyöngyszeme Szandán a Rákóczi úton található ún. Máriácska káponka, melynek mása a balassagyarmati Palóc Múzeumban került felépítésre. A község szélén szép népi pincesor emlékeztet a szőlőművelés helyi hagyományaira. A toronyrészletében ma is fennálló szandai kővár alapítását a XII.-XIII. századra teszik. Az oklevelek Zonda néven említik. Az eredtileg királyi várnak épült erődítény többször cserélt gazdát. 1546-51 között török kézen volt, majd stratégiai jelentősége megszűnt. A Madách úti Tájházban ismerhetjük meg Szanda egykori életét, népi emlékeit, eszközeit.

Hozzászólások lezárva