A Cserhát Natúrpark természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékei
Természetföldrajzi, természeti és táji jellemzői
A mai Nógrád megye középső részét Belső-Cserhátnak nevezzük. A földrajzi tájbeosztásban a Központi-Cserhát, illetve az Északi-Cserhát egy része fedi le ezt a területet.
A Cserhát név eredetileg a hegység egy kisebb kiemelkedését jelölte: Cser-hát. Magassága 349 méter, Becskétől 4 kilométerre északnyugati irányban, Kisecset és Szécsényke között találjuk. Ennek a hegynek a neve vonódott át az egész hegységre. Az elnevezés találó, hiszen a dombhátakat egykoron összefüggő erdő borította, s uralkodó fája a tölgyfélékhez tartozó cserfa (csertölgy) volt. Tűzifaként ma is ez a legértékesebb. Erdélyben cserefának nevezik. A Hernád és a Bódva közti dombvidék is innen kapta nevét (Cserehát).
A mi Cserhátunk, bár hegyvidéknek nevezzük, valójában dombvidéki táj, hiszen az 500 méteres középhegységi szint fölé csak néhány csúcsa emelkedik (Szanda, Dobogó-tető, Tepke és a közeli csúcsok). Nagy kiterjedésű részei még a 300 méteres magasságot sem érik el. Jóval lankásabb ívelésű vonulatokból áll, mint a szomszédos Börzsöny vagy Mátra, a Karancs-Medvesnél is alacsonyabb. Szerkezeti felépítése viszont sokkal változatosabb szomszédainál, kora nagyobb időtávlatot ölel át. A középidei mészkőrögök az oligocén tengerből lerakódott, a dombhátak lejtőin felbukkanó agyag, homok, homokkő konglomerátum, még a hegység fő karakterét meghatározó miocén andezitvulkanizmus előtt keletkeztek.
A terület viszonylag gazdag forrásokban, patakokban. A kis vízfolyások két folyó felé igyekeznek. Észak felé az Ipoly, dél felé a Zagyva és mellékfolyója a Galga gyűjti össze a Cserhát vizeit. A vízválasztó a Cserhát gerincén húzódik végig, ennek vonalát az egykori andezitláva-ömlés szabja meg. Az éghajlatot a Cserhát alacsonyhegységi, sőt nagyrészt dombsági jellege határozza meg. A hegyvidéki jelleg tehát alig érvényesül. Nyugatról a Börzsöny, északról a szlovákiai Osztrovszki-hegység, keletről a Mátra annyira közrefogja, hogy inkább a medencejelleg hangsúlyozódik ki. A szelek leszálló légáramlatként érkeznek, tehát bizonyos főn-jelleget tapasztalunk. Ezért a Cserhát az Északi-középhegység legszárazabb területei közé tartozik. A csapadékviszonyok inkább az Alföldéhez hasonlítanak.
A natúrpark területén a természetközeli tájhasználati formák uralkodnak (erdő, gyep, vizes terület összesen 70%), a szántó hasznosítású terület 30% alatti. Számottevő rét- és legelőgazdálkodás folyik, a hagyományos szőlő- és gyümölcstermesztés maradványait is megtalálhatjuk még. A települések (különösen az aprófalvak) fontos tulajdonsága, hogy beleilleszkednek természeti környezetükbe, a táj szerves részei. A terület élővilágában meghatározóak a kontinentális és mediterrán életföldrajzi hatások. Számos értékes életközösség, bennük ritka és nagy tudományos jelentőségű fajok sokasága őrződött meg ezen a tájon.
A natúrpark területén két országos jelentőségű védett természeti terület (a Hollókői, valamint a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet), hat Natura 2000 terület, illetve kilenc helyi jelentőségű védett természeti érték található. Utóbbiak között vannak Nógrád megye legrégebben (1943-ban) védetté nyilvánított értékei, a keselyréti kocsányos tölgyek Bujákon, az Egidius-forrás és az Arethusa-forrás.
Országos jelentőségű védett természeti területek
1. Hollókői Tájvédelmi Körzet
Területe: 150,91 hektár
Fokozottan védett területe: nincs
Természetvédelmi törzskönyvi száma: 141/TK/77.
Védetté nyilvánító jogszabály száma: 2/1977. OTvH határozat
Nemzetközi kijelölések sorszáma: A terület a Kulturális Világörökség része, kategóriája: C (v), azonosítója: 401 Rev.
Természetvédelmi kezelője: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
Látogathatósága: szabadon látogatható
2. Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet
Területe: 7172 hektár
Fokozottan védett területe: 492,8 hektár
Természetvédelmi törzskönyvi száma: 211/TK/89
Nemzetközi kijelölések sorszáma: –
Védetté nyilvánító jogszabály száma: 9/1989. (VIII: 24.) KVMr.
Természetvédelmi kezelője: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
Látogathatósága: A fokozottan védett területek kivételével szabadon látogatható.
Natura 2000 területek (Kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek)
1. Tepke (HUBN20056)
Területe: 2344,3 hektár.
A natúrpark érintett települései: Alsótold, Felsőtold, Garáb, Kozárd.
A jelölés alapjául szolgáló, fontosabb élőhelytípusok és fajok:
Közösségi jelentőségű élőhelytípusok
6190 Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis)
6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedő változataik (Festuco-Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyei
6240 Szubpannon gyepek
7140 Tőzegmohás lápok és ingólápok
9130 Szubmontán és montán bükkösök
40A0 Szubkotinentális peripannon cserjések
91G0 Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeaval és Carpinus betulusszal
91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel
91M0 Pannon cseres-tölgyesek
9180 Lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion-erdői
8220 Szilikátsziklás lejtők sziklanövényzettel
A 92/43/EGK tanácsi irányelv II. mellékletében felsorolt növény- és állatfajok
Janka-tarsóka (Thlaspi jankae)
Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)
Nagy hőscincér (Cerambyx cerdo)
Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus)
Nagy tűzlepke (Lycaena dispar)
Sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax)
Magyar tavaszi fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii)
Vöröshasú unka (Bombina bombina)
2. Bézma (HUBN20057)
Területe: 842,8 hektár.
A natúrpark érintett települései: Buják, Cserhátszentiván, Ecseg.
A jelölés alapjául szolgáló, fontosabb élőhelytípusok és fajok:
Közösségi jelentőségű élőhelytípusok
6190 Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis)
6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedő változataik (Festuco-Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyei
6240 Szubpannon gyepek
6430 Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai
8220 Szilikátsziklás lejtők sziklanövényzettel
9130 Szubmontán és montán bükkösök
40A0 Szubkotinentális peripannon cserjések
91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők
91G0 Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeaval és Carpinus betulusszal
91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel
91M0 Pannon cseres-tölgyesek
A 92/43/EGK tanácsi irányelv II. mellékletében felsorolt növény- és állatfajok
Piros kígyószisz (Echium maculatum)
Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)
Nagy hőscincér (Cerambyx cerdo)
Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus)
Nagy tűzlepke (Lycaena dispar)
Sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax)
Magyar tavaszi fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii)
Vágócsík (Cobitis taenia)
Törpecsík (Sabanejewia aurata)
Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus)
Vöröshasú unka (Bombina bombina)
Vidra (Lutra lutra)
3. Bujáki Csirke-hegy és Kántor-rét (HUBN20058)
Területe: 134,6 hektár.
A natúrpark érintett települései: Bér, Buják.
4. Szandai Várhegy (HUBN20059)
Területe: 33,7 hektár.
A natúrpark érintett települései: Szanda
5. Nagylóci Kő-hegy
A natúrpark érintett települései: Nagylóc, Rimóc.
Kulturális és társadalmi jellemzői
A régió párját ritkítóan gazdag néprajzi különlegességekkel rendelkezik. A völgyekben megbúvó apró falvak a palóc népi építészet és egyházi emlékek gyöngyszemeit őrzik, lakóinak településenként eltérő viselete a legszebb magyar népviseletek sorába tartozik. Jellegzetes a vidék tájkonyhája, a tárgyalkotó népművészet forma és színvilága.
Feledhetetlen élmény részt venni egy-egy hagyományőrző rendezvényen vagy egyházi ünnepen. A Natúrpark várakkal, árpádkori templomokkal, kastélyokkal, kúriákkal, irodalmi emlékekkel csalogatja az érdeklődőket.
A völgyekben ülő falvak szintén a tájkép meghatározó tényezői. Szinte minden faluban megtalálhatók településszerkezeti és népi építészeti értékek, de kiemelkedő a Világörökség részeként számon tartott hollókői Ófalu, vagy a terényi Szőlősor.
Tájképi értékek a középkori várak és várromok, így Hollókő vára, Buják és Szanda várának romjai.
Gyönyörű és értékes templomokat is sok helyen láthatunk, melyek közt a dombon állók különösen látványosak (pl. Cserhátsurány temploma nyolcszögletű tornyával).
Tájképi értékkel bírnak a népi szakralitás egyes tárgyi megnyilvánulásai is, mint a sok útszéli kereszt, vagy a patakpartokon álló Nepomuki Szent János szobrok.
Néhány kilátó helyről láthatjuk be igazán jól a Cserhátot és tág környékét. Ilyenek például a szandai Vár-hegy, a béri Nagy-hegy, a Tepke kilátótornya.
