Adatok a településről
Lakóinak száma: 1849
Területe: 2 926 ha
Statisztikai kistérség: Szécsényi
A település honlapja: http://www.rimoc.hu/
„Kodály palóc otthona”
Fekvése, megközelítése
Rimóc, melyet a palóc népművészet központjának tartanak, a Cserhát északi nyúlványai alatt, az Ipolytól és Szécsénytől délre fekszik. Innen szántóföldek, túlonnan a Cserhát magaslatai határolják, középütt átkanyarog rajta a Körtvélyes-patak.
Története
Valószínű, hogy a község már a XI. században templomos hely volt, s az akkori település ott állhatott, ahol most, hiszen a közelében feltárt honfoglalás kori sírokban Szent István pénzérméi kerültek elő az egyéb honfoglalás kori leletek mellett. A XIII. század elején azé a Simon báné volt, aki a Gertrúd királyné elleni merényletben is részt vett. 1229-ben a települést összes javaitól megfosztották és előbb a Szák, majd a Kacsics nemzetség birtokába került. A XIV. század elején a nemzetség hollókői vagy Illés ágából származó Péter fiai birtokában találjuk. Miután e tulajdonosai Károly Róbert király hatalmát megdönteni akaró Csák Máté mellé pártoltak, így 1324-ben a király Széchenyi Tamás vajdának adományozta. Így a település a többi környékbeli faluval együtt a szécsényi uradalom részévé vált. A község valószínűleg igen régtől egyházas hely, a plébánia első írásos említése a 1332-37. évi pápai tizedjegyzékbõl származik. A középkorban királyi várnép élt Rimócon.
A falu határa 1333-ban még két részből, Kis- és Nagyrimóczból állt az oklevelek tanúsága szerint. 1461-81 között a Guthi, az Országh család és a Lossonczyak nyerték adományul. A török hódoltságot a falu megsínylette, de utána gyorsan benépesült. A nemes és szabados családok közé Zólyom megyéből Gyetva környéki szlovákok települtek ide. Míg 1715-ben 11 magyar és 5 szlovák háztartást írtak össze, addig 1720-ban már 17 a magyar háztartások száma. 1770-ben gróf Forgách János és Miklós, Kamocsay András és báró Haller Sámuel a falu birtokosai. 1826-ban gróf Forgách József a falu földesura. Későbbi időkben a nagyobb birtokosok közül meg kell említeni báró Prónay Róza és Irma, özv. Plachy Tamásné sz. Ruttkay Mária és Gross Jenõ doktor nevét.
Látnivalók
Az István király úton épült a Falumúzeum. Itt hagyományos stílusú parasztházban tekinthetik meg a paraszti életforma eszközeit, berendezési tárgyait, egykori életformájának tanúságtételét. A magántulajdonban lévő népviseletes Babamúzeumban – a Virág úton- a gyönyörű rimóci népviseletbe öltöztetett életnagyságú babák egy hagyományos stílusú parasztházban, régi bútorokkal és hagyományos használati tárgyakkal, a korabeli paraszti életstílusnak megfelelően vannak elhelyezve. A templom felé kanyarodva egy parasztházban tekinthető meg a Palóc Főkötő kiállítás, amely igyekszik bemutatni a palócföldi főkötők sokszínűségét, tisztelegve Palócföld népművészete és gazdag kultúrkincse előtt. A felújított, hagyományos stílusú parasztházban kialakított kiállítás keretében 20 palóc település 40 db főkötője csodálható meg. Nem messze található a Szent Miklós római katolikus templom. Jelenlegi formáját 100 évvel ezelőtt érte el. A falu külterületén 2 kápolna is található. A község belterületét számos szobor díszíti: Napszámos-Óra-szobor, Erzsébet-szobor, Petőfi-szobor, Nepomuki Szent János szobra. A sportcsarnok előtt található a Trianoni emlékmű. Helyet kapott még a faluban a Hősök emlékműve, az 1956-os emlékmű és a Kőkereszt.
