Mohora

Adatok a településről
Lakóinak száma: 941
Területe: 1 595 ha
Statisztikai kistérség: Balassagyarmati
A település honlapja: http://www.mohora.hu/

Fekvése, megközelítése
Mohora Palócország szívében, Balassagyarmattól 10 kilométerre, a Cserhát hegységben, a Feketevíz-patak völgyében fekszik

Története
Írásos adatok legkorábban a XIII. század végén említik a települést (1286), majd a XIV. században egyházas helyként a pápai tizedjegyzékekben fordul elő (1332-37). Ezek a dokumentumok Muhuraként, illetve Moharaként nevezik meg a falut. A török uralom végén, az 1686-os Buda-ostrom során a falu teljesen elpusztult, egyetlen ház sem maradt épen. A XVIII. század derekától a Sréterek, majd az 1770-es évektől a Gáspár, Horváth, Havrothy, Majthényi, Tatay családok voltak jelentősebb birtokosok a faluban.

Látnivalók
A XIX. század híres úrilakjai köréből a Farkas Pál háza, a Mauks-kúria, a Rakovszky és Tolnay-ház, a Schindler-lak, a gróf Vay Gáborné várkastélyszerű udvarháza országos és térségi jelentőségű kultúrtörténeti emlékekkel, különleges műemléki értékeikkel váltak híressé. A Mauks-házban, a mai patika épületében lakott Mauks Mátyás földbirtokos és főszolgabíró, akinek Mauks Ilona nevű leányát Mikszáth Kálmán feleségül vette, A Mauks-ház kertjének két gesztenyefája alatt – az egyik fa, emlékező táblával megjelölve ma is áll – művek születtek és elbeszéléseket olvastak fel. A Mauks-házzal szemben áll a falu kultúrháza, az egykori Tolnay-kúria, amelyben a modern magyar színjátszás egyik legeredetibb egyénisége, a kitűnő színművésznő, Tolnay Klári (született Tolnay Rózsika) élt, gyerekeskedett. Műemléki szempontból talán legjelentősebb, leglátványosabb érték Mohorán a híres Vay-Zichy kastély a Kossuth úton, amely a XVIII. század elejéről származik. Szintén a Kossuth utcában áll a Tolnay Klári Emlékház.  A község római katolikus temploma 1903-ban épült. Az I. világháború hőseinek nevét emlékmű őrzi, s kegyelettel emlékeznek a II. világháború áldozataira is. Magyarnándor felé haladva tekinthetjük meg a falu evangélikus templomát. A község balassagyarmati végén épült a Dolinka pincesor, amelyet “homokkőbe vájt szentélyekként” emlegetnek.

Hozzászólások lezárva