Kutasó

Adatok a településről
Lakóinak száma: 91
Területe: 605 ha
Statisztikai kistérség: Pásztói
A település honlapja: http://www.kutaso.hu/

„Ahol a szépre szomjazó vándor megpihen”

Megközelítése, fekvése
A falu az Északi-középhegység nyugati részén található a Cserhát hegyei között. A község tengerszint feletti magassága 300 méter, rendkívül tiszta és jó a levegője. Kutasó a 21-es főútról Hatvantól Salgótarján felé haladva közelíthető meg. Innen gyalogosan is elérhető a bujáki, a szandai vár és a sasbérci kilátó.

Története
A környéken végzett ásatások során az 1960-as években szkíta eszközöket találtak, melyeket a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban őriznek. Szkíták Kr. e. VIII. században vándoroltak ezekre a területekre, kiszorítva a kimmereket, akik előttük itt éltek. A Wenczel okmánytárban található oklevelek már 1265-ben és 1327-ben említik a falut, mely a történészek szerint 1170 óta létezik. 1265-ben V. István király Ágasvár, Bárkány, Tar és Kutasó, valamint a pásztói monostor kegyúri jogát átruházta a Rátót nembeli Istvánra. A falut kezdetekkor Carsov-nak, majd terra Kuthasov-nak hívták. Az 1400-1500-as években Gutas nevet viselte a falu. Ekkor több földbirtokosé is volt. 1439-ben ezt a vidéket Albert király Báthory Istvánnak adományozta. Az 1550-es időkben a török pusztítás Kutasót is elérte, ekkor a falu megsemmisült és kihalt, a túlélők elmenekültek. A falu ekkor a nógrádi szandzsákhoz tartozott kipusztításáig. A török kiűzése után az 1690-es években, felvidéki ágostai (evangélikus) hitvallású tótok települtek Zólyom, Ostraluka, Bagyin vidékéről erre a környékre és népesítették be újra Kutasót. Az 1700-as évektől több uraság birtoka lett a falu. Kutasó szlovák származását a még ma is használt földrajzi nevek elárulják: Kopanyica, Dolina, Hrasztya, ill. a Gyetván, Szlobodnyik, Mihalik családnevek. Az I. és II. világháborúban a kutasói hadkötelesek is részt vettek és haltak szinte mind hősi halált.

Látnivalói
A tengerszint feletti 314 m magas Királykára épült község természeti adottságai viszonylag kedvezőek. Hegyi patakokkal szabdalt erdeinkben hazánk legbőségesebb vadállománya él, és naponta több mint 20 fajta énekesmadár közös koncertjében gyönyörködhet. A falu kis parkjában palóc kemence áll. A település templomát a XX. század elején építették.

Hozzászólások lezárva