Herencsény

Adatok a településről
Lakóinak száma: 593
Területe: 3 318 ha
Statisztikai kistérség: Balassagyarmati
A település hivatalos honlapja: http://herencseny.hu/

„Palócföld lelke”

Megközelítése, fekvése
Herencsény a Belső-Cserhát települése. A község történelmi határának területe 3318 hektár, a megye nagy kiterjedésű településeihez tartozik. Az ötvenes évekig zsákfalu volt, a balassagyarmati járás utolsó községe. Balassagyarmattól közeledve Herencsény az első hegyvidéki jelleggel bíró település
A község Balassagyarmattól 21, Pásztótól 22 kilométerre található.

Története
Herencsény történelmi határán az Árpád-korban három falu helyezkedett el. Herencsény első írásos emléke 1303-ból, Harasztié 1290-ből, Liszkóé 1279-ből származik. Haraszti időközben Herencsény egyik falurésze lett, Liszkó pedig a török időktől pusztaként, uradalomként szerepelt, és az 1970-es évek elején végleg elnéptelenedett. A több településrészből összeálló falunak viszont egy közös bírója volt. A jobbágyok családfői (28 jobbágy) évenként váltva egymást, sorban látták el ezt a tisztséget. A jobbágyfelszabadítás után a jobbágyföldek felaprózódtak. A földművelésből kiszorult családok tagjai cselédnek szegődhettek, napszámba jártak, vagy az 1860-as évek elején megnyitott helyi szénbányában helyezkedtek el. A falu elemi iskolája a török háborúk idején is működött. Több pusztulás után 1885-ben épült fel a ma is álló iskola. A községhez a II. világháborúig több puszta, uradalom tartozott: Nelázsd, Egres, Bikk, Nagyszőlő. Ezeken néhány család élt, zömükben pásztorok.

Látnivalói
A Gyürki-hegy tetejéről, a Palócok Vigyázó Keresztjétől kitűnő panoráma nyílik a Feketevíz völgyére, jól láthatóak a Börzsöny távoli magasabb hegyei is. Északi és keleti irányban a Cserhát erdős, hegyvidéki jellege domborodik ki. A Feketevíz-patak forrása (Arethusa forrás) védett érték. A patakvölgyek egy része gyönyörű, érintetlen táj benyomását kelti. Bár a legmagasabb hegy is csak 475 méter, a meredek domboldalak hegyvidéki jelleget adnak a medencének. A Bánya-patak jórészt kiszáradt, kimélyült medre erdőként van számon tartva, az akácfákat kivágták. A Cserneki-patak az év nagy részében száraz, bár az öreg füzek és a felső harmadánál lévő vízesés bizonyosan turista érdekesség lehetne. A cserneki-forrást beszántották, ki lehetne tisztítani. A legszebb és legérintetlenebb a Perbenyei-patak, amelynek a Bikki-laposnál a galériaerdeje is megvan, és további folyása is megőrizte természetes jellegét.
A községben mintegy 50-70 egykori palócház található többé-kevésbé átalakítva. A várasi falurész alsó fertályán egymás mellett még látható 5-6 palóc porta. Értékes épületnek tekinthető Pszota András kúriája, amely valószínűleg a XVIII. században épült, és 1921-ben volt utoljára átalakítva. Ugyancsak értékes Pszota István portája téglaoszlopos tornácával. A volt Lisznyay-kúria épületében napjainkban a falu polgármesteri hivatala működik. A műemléki épületek közül a legszebb a Harasztin található török templom, amely koraközépkori keresztény kápolnákra emlékeztet. Felújítása, felszentelése létfontosságú lenne. A község jelenlegi temploma is nagyobb figyelmet érdemelne. Kör alakú szentélye ritkaság a Kárpát-medencében. Sokat emlegetett műemlék a XVIII. századi Nepomuki Szent János szobor, amelyet valószínűleg Grassalkovich Antal idejében állíttatott a Váci Püspökség, vagy sugallatára állíttatta valamelyik földbirtokos. A Herencsényi Fonó múzeumként, tájházként működik.

Hozzászólások lezárva