Hollókő

Adatok a településről
Lakóinak száma: 329
Területe: 518 ha
Statisztikai kistérség: Szécsényi
A település honlapja: http://www.holloko.hu/

„A világörökség faluja”

Megközelítése, fekvése
Hollókő települése az Észak-magyarországi régió szécsényi kistérségében helyezkedik el, mindössze 100 km-re Budapestről. A település egy közel 380 fős zsákfalu, melynek megközelítése viszonylag egyszerű Szécsény és Pásztó irányából. Tömegközlekedés szempontjából Szécsényen keresztül könnyebb elérni a falut.

Története
A falu története a XIII. századig nyúlik vissza, mivel a tatárjárás után épült fel a Szár-hegyen a vár. A sziklára épített erődítményhez egy legenda fűződik, mely a helyiek szerint a település nevére is magyarázatot ad. E szerint bizonyos Kacsics András – a XII. századtól ténylegesen a Kacsics nemzetség tagjai voltak ezen a területen a földesurak – elrabolta a szomszédos földesúr szépséges asszonyát, s épülő várába zárta. Az asszony dajkája azonban, aki “mellékállásban” boszorkány volt, szövetkezett az ördöggel, és rávette őt, hogy fiai változzanak hollóvá, és az asszonyt körülvevő erődítményt kőről kőre lebontva szabadítsák ki őt. A hollófiak így is tettek, ám nem szórták szerteszét a köveket, hanem egy közeli bazaltsziklán új várat raktak belőlük. Ez lett aztán Hollókő vára.
A faluról a középkorból pusztán az a tény ismert, hogy már a XIV. század első felében egyházas hely volt. A török hódoltság idején sok más településhez hasonlóan Hollókő is elnéptelenedett: 1715-ben mindössze három adóköteles háztartásról szólnak a vármegyei összeírások. Újratelepítése viszont hamarosan megtörténhetett, hiszen 1720-ban már nemes községként szerepelt a nyilvántartásban (ez azt jelentette, hogy lakói mentesültek az adófizetés kötelezettsége alól). A környék kedvezőtlen termőhelyi adottságai miatt hosszú időre megrekedt a település fejlődése.
A településen többször pusztított tűzvész, mivel a házakat fából építették, alapozás nélkül, és könnyen gyulladó zsúptetővel fedték, a szabad tűzhelyek felett pedig kémény helyett csak füstlyukakon szellőztettek. Az 1909-es nagy tűzvész jelentette a fordulópontot: az immár vályogfalú házakat kőalapra emelték, és szarufás tetőszerkezettel, cserépzsindellyel fedték, megőrizve eredeti formájukat. A mind a századelő hangulatát, mind az ősi palóc népi építészeti stílus emlékeit magán viselő Ófalu 1911-re nyerte el mai arculatát.
A település közepén elhelyezkedő műemlékcsoport összesen 67 védett épületet foglal magába – ezek többnyire földszintes, kontyolt nyeregtetős parasztházak, melyek homlokfalát az utca és az udvar felől is áttört faragással díszített faoszlopos, deszkamellvédes tornácok (“hambitusok”) szegélyezik. A hagyományos palóc házak többnyire három helyiségből állnak: a tornácról közvetlenül a pitvarba, azaz a konyhába lépett az érkező, ahonnan az utcafront felé a tisztaszoba nyílt, melyet a ház ura lakott családjával, hátrafelé pedig az éléskamra, melyben a gabonát tárolták, és ez volt az idősek hálóhelye is.

Látnivalói
Hollókő Ófaluja 1987 óta az UNESCO világörökségeinek része kulturális kategóriában. A műemléki falurészen több mint 50 védett műemléki épület található, mely a palóc népi építészetnek releváns példái. A településen több kiállítás látogatható. Az Ófalu elején, a Pajtakertben található a működő Szövőműhely, mely egyben a Cserhát Natúrpark székhelye is. A Pajtakerttel szemben áll a Szent Márton-kápolna.  Az Ófaluban található a Postamúzeum, Falumúzeum, Babamúzeum, Tájház, ezek mellett látogatható Hollókő fatornyos temploma és a középkori vár is, mely a legépebb állapotban megmaradt végvárak közé tartozik. A falut érinti a kéktúra útvonal, melyeket a település biológiai tanösvényekkel egészített ki. A hagyományok megőrzése az egyik legfontosabb feladata a településnek, és így egyik legfontosabb látványossága is. A település legtöbb rendezvénye is a népi hagyományokra épül (húsvét, pünkösd, szüret, vár programok). A település lakói a mai napig megőrizték színes népviseletüket, melyet elsősorban a hétvégi miséken, illetve a körmenetek alkalmával viselnek (Pünkösd, Húsvét, illetve alkalmi rendezvényeken), de néhányan napi szinten is. A fatornyos, 1889-ben épült, zsindellyel fedett kis római katolikus templom a falu egyik jelképe. A templom előtt feszület áll.

Hozzászólások lezárva