Cserhátszentiván

Adatok a településről
Lakóinak száma:  125
Területe: 1 066 ha
Statisztikai kistérség: Pásztói
A település nem hivatalos honlapja: http://www.cserhatszentivan.com/

„A Cserhát legszebb völgye” 

Megközelítése, fekvése
Cserhátszentiván a Cserhát-hegység dél-keleti részén található aprófalvas vidéken helyezkedik el. Hegyvidéki környezettel rendelkező, erdővel körülvett település. A község területét érinti a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet, valamint a NATURA 2000 hálózat. Cserhátszentiván teljes közigazgatási területével része a Cserhát Natúrparknak. Közúton a legegyszerűbben Pásztó felől közelíthető meg. Budapesttől 90 km-re, Pásztótól 12 km-re, Hollókőtől 8 km-re található.

Története
Scenthywan, Sankt Ivany, Szentivány, Szent-Iván, 1906 óta Cserhátszentiván:
A környéken talált számtalan régészeti lelet bizonyítja, hogy a település ősidők óta lakott volt.
A római kereskedelmi-hadi út, mely Hatvanból Szécsénybe vezetett, itt haladt át. Az út olyan várak között haladt, mint Buják, Ecseg, Hollókő. Cserhátszentivánon jelentős szkíta és avar-kori leleteket találtak. A i.e. VI. századtól a szkíták, a i.sz. VI-VII. századtól a szlávok, majd a Honfoglalás idején a Zách, Kacsics és Szolnok család tagjai telepedtek le. Első írásos említése 1265-ből ismert. A török megszálláskor a teljes falut lerombolták az átvonuló török seregek. Szentivánt evangélikus tót családokkal népesítették be a XVIII. század közepén, addig a település lakatlan volt. A falu 1734-től nemes község volt, így lakói nem fizettek adót. A helyi legendárium úgy tartja, hogy 1705-ben II. Rákóczi Ferenc szécsényi országgyűlésre tartva seregeivel itt pihent meg a mai falu határában lévő forrásnál. Az újranépesített településen a XIX. században kolerajárvány pusztított, megtizedelve a lakosságot. A település nem csak szlovák etnikumú volt, hanem a betelepülések következtében magyar és zsidó is. Még zsinagógát is építettek. 1900-as évek elején már iskolája is volt a falunak, amit a nyolcvanas években bezártak.  Cserhátszentivánt gyönyörű fekvése miatt a falusi turizmus már az 1930-as években felfedezte. A faluban ekkor 70 x 18 méteres, 24 C° hőmérsékletű, kissé kénes vizű strand, 10 db első osztályú, 18 db másodosztályú vendégszoba, büfé, vendéglő, fagylaltozó, posta, telefon, lőtér, tekepálya működött.

Látnivalói
Természeti értékeink közül kiemelkednek a Bézma keleti, felső harmadában található oszlop alakú, függőkő formájú andezittömb-vonulatok, amelyek a vulkáni szórás emlékét őrzik. Ilyenek a Hármas-forrás feletti kövek, illetve a falu feletti oldalban található Bak-kő.
A hegyek alsóbb régiójában középső miocén eredetű lajtamészkő, homok, agyag található. Ezeket a kőzeteket szeli át észak-északnyugati irányból a Zsunyi-patak, észak-nyugati irányból a Cserkúti-patak. A felszíni vízfolyások javát a Szuha-patak fogadja be.
Cserhátszentiván környékén nagyon sok forrás található. Említést érdemel a Pelecke (342 m) andezitjének peremtörésénél a patak mellett feltörő langyos vizű forrás, valamint a 18 C°-os, vastartalmú Hármas-forrás vize. Kisebb vízhozamú forrás az Alsómalom-tanya melletti forrás, valamint a Cserkút-puszta melletti forrás, amely az Egres-patak közvetlen közelében hozza felszínre vizét. A környéken nagyon sok védett növény- és állatfaj található. Az erdőkben fészkelő ragadozó madarak közül az idősebb tölgyesek háborítatlan részein évről-évre fészkel egy fokozottan védett békászó sas pár. Egy mesterségesen kihelyezett fészekben költött a Keleti-Cserhát első, szintén védett kerecsensólyom párja. Jellemző nagyvadak a gímszarvas, az őz, a vaddisznó és a muflon. Egy elhagyott kőbánya rekultivációjának köszönhetően a településen biológiai- és geológiai tanösvény került kialakításra. A patakparti sétány ismeretgazdagító, romantikus kirándulást ígér. A tanösvény, a közelben található kilátó, a Kálvária-domb, valamint a környék gyönyörű turistaútvonalai kellemes időtöltést, igazi kikapcsolódást jelentenek az idelátogatóknak. A szűk, kanyargós főutca és a palóc házak szinte az egész faluban a XX. század elejének hangulatát idézik. A temetőben áll a környék legrégebbi, 1067-ben épült templomának romos tornya. A törökök által elpusztított templomot 1752-ben építették újjá, barokk tornya és a templom földdel takart alapfalai országos műemlékvédelem alatt állnak. A plébánia adatai szerint a templomhajó alatt eltömődött, boltozott kripta van. A temetőben, a régi templomtorony mellett áll a szintén országos műemlékvédelem alatt álló népi feszület, amelyet Gyurcsányi János állíttatott 1810-ben. Az új római katolikus templom 1942-ben épült. Említésre méltó a helyi védelem alatt álló evangélikus imaház és fa harangláb, valamint a használaton kívüli zsidó temető.

Hozzászólások lezárva