Cserhátsurány

Adatok a településről
Lakóinak száma: 850
Területe: 1 880 ha
Statisztikai kistérség: Balassagyarmati
A település honlapja: http://cserhatsurany.eu/

„Kastélyokra néző templomok”

Fekvése, megközelítése
Romhánytól északkeletre fekvő település. Cserhátsurány műemlékekben gazdag, hangulatos falucska, a Belső-Cserhát dombjai között bújik meg. Közúton megközelíthető két szomszédos települése Cserháthaláp és Herencsény. A község belterületén halad át a település fő vízgyűjtője: a Fekete-víz patak. A múlt század közepéig egészen Mohora településig összefüggő mocsárvilág húzódott a patak mentén.

Története
Cserhátsurány középkori település, nevét egykor Suránynak írták. A XIV. században Surány a Csór nemzetség birtoka volt. 1344-ben a Csór nemzetségbeli Tamás királyi főajtónálló birtoka volt, aki itt templomot építtetett és a pápától búcsú tartására is engedélyt kapott. A középkori épület képezi ma az új templom szentélyét. 1726-ban a Sréter család birtoka volt. A Sréter család építtette a falu evangélikus templomát is, mely műemlék. A templom nem sokkal II. József türelmi rendelete után épült. A családból Sréter János részt vett a Rákóczi szabadságharcban is, ahol a fejedelem dandártábornoka volt. A községben álló kastélyuk a XVIII. században épült, később átalakították, oszlopos bejárati csarnokkal bővítették.

Látnivalók
A Mohora felől érkezők először a faluban található kis horgásztóval találkozhatnak. A Fekete-vízen átkelve a Dobó Katica úton található a római katolikus templom. Csór Tamás királyi főajtónálló 1344-ben építette, gótikus kőbordázattal ellátva. A Jánossy család részére 1602-ben épült a reneszánsz-barokk stílusú saroktornyos kastély a Petőfi úton. Az evangélikus templom a Bocskai úton áll. A Sréter család építtette, ma műemlék. A Majláth-kastély a volt gyógypedagógiai intézet épülete, ma magán kézben van ismeretlen személynél, nem látogatható. A Sréter család kastélya a XVIII. században épült. Az ide látogató megtekintheti még a Lóránt kúriát, az evangélikus temetőt, az I. és II. világháború áldozatinak állított emlékműveket, az 1956-os emlékművet, és a szovjet katonai temetőt, ahol 73 fő nyugszik. A hagyományos paraszti életet mutatja be a Falumúzeum.

Hozzászólások lezárva