Bokor

Adatok a településről
Lakóinak száma: 131
Területe: 675 ha
Statisztikai kistérség: Pásztói
A település honlapja: http://www.bokor.hu/wp/

„A traktorok otthona”

Megközelítése,fekvése
Bokor község a Cserhát lábánál fekszik, nagyjából a Pásztó-Hollókő-Buják háromszög súlypontjában. Zsáktelepülés, megközelíteni a 21. úttól Hollókőre vezető úton lehet. Van egy időnként járható, festői aszfaltos erdőgazdasági út Bujákról is, ezt csak a térképek egy része jelzi. A völgyben fekvő települést dombok, erdők övezik.

Története
Bokor község Árpád-kori település, az oklevelek 1265-ben említik először. Báthory István 1439-ben nyerte adományul, ekkor Buják várának tartozéka volt. A középkori falu valamivel délebbre feküdt, és Kisbokornak nevezték. A török hódoltság alatt a falu teljesen elnéptelenedett. A XVII. század végén, a  XVIII. század elején újra benépesült a falu. A jobb megélhetés reményében a felvidékről, Zólyom vármegyéből Zólyom mellől, Osztraluka, Alsó- és Felsőbágyon falvakból települtek be tótok. A vármegyei adóíveken 1715-ben öt magyar és öt szlovák, 1720-ban pedig öt magyar, valamint egy-egy szlovák és német háztartást írtak itt össze. A kutatók a középkorban használatos “Bukur” személynévből eredeztetik a falu nevét, de a bokor köznévből is származhat, az itteni bokros-cserjés vidék miatt. A 1863-as tűzvész után a leégett falut újjáépítették. A XX. század első felében a helybéliek cselédek és napszámosok voltak.

Látnivalói
1770-ben a község birtokosa a Darvas család lett, eredetileg a katolikusok számára ők építették a mai templomot. A temetőben lévő rom egy XIII. századi templom maradványa. A falmaradványok a temető legmagasabb pontján találhatók, nagyobbrészt fákkal, bokrokkal benőve. A tájház épülete szlovák stílusban épült, közel 110 éves, a falu egyetlen, eredeti állapotában fennmaradt épülete. Gyűjteménye közel 100 darabból áll.

Hozzászólások lezárva