Ecseg

Adatok a településről
Lakóinak száma: 1 178
Területe: 2 410 ha
Statisztikai kistérség: Pásztói
A település honlapja: http://www.ecseg.hu/

„Ahol a madarak mindig énekelnek”

Megközelítése, fekvése
A Kelet-Cserhátban megbúvó történelmi és természeti értékekben gazdag település Pásztótól nyugatra, a Cserhát déli lábánál található, a Szuha-patak és a Kozárdi-patak összefolyásánál.

Története
Kőkorszaki leletek is előkerültek a település határában, ami azt mutatja, hogy már ebben az időben is éltek a területen.  Ecseg első írásos említése 1238-ból származik: IV. Béla egyik okiratában megerősítette itteni birtokában a Szent János lovagrendet. A település határában állt egykor a tatárjárás után emelt Ilona-vár. Az erődítmény már a XV. században elpusztult. A község 1460 és 1481 között Hollókő várának tartozéka volt, a középkortól egyházas hely, 1656-ban Nógrád vármegye püspöki helynöke volt az itteni plébános. Ecsegnek valaha igen jó bora termett: a középkorban a királyok adófizető eszközként is elfogadták. A helyi szőlőskerteket a XIX. század végén pusztította el a filoxéra. Egykor búcsújáró hely volt a falu közelében lévő úgynevezett szentkút, amelyhez számos csodás gyógyulás emléke fűződik. 1680-ban templomot építettek itt, amikor azonban a kút vize elapadt, a kegyhely is elpusztult.

Látnivalói
Szakrális kegyhelyek és út menti kápolnák: A volt kápolna (káponka) forrásának bejárati része; Boldogasszony-káponka, Szent Anna káponka (templom mellett), Orbánka, Hajnalné kápolnája. A Boros úti pincesor (25 pince, többségük épségben), a Damjanich úti (Szőlőkalja) és a Rákóczi úti (Felső útsor) pincesor. Malomfal maradvány az Alsómalomnál. A volt Gyenes-féle vízimalom épülete a Várszeg út végén (ma vendégház). Néhány idősebb parasztház a Várszeg úton. Mindenszentek templom. Az iskola épületében található helytörténeti gyűjtemény.

Természeti látnivalók
a Magas-hegy és Közép-hegy közötti szurdokvölgy (a Cserkúti-patak völgye)
a Közép-hegy és Bézma közötti völgy (a Zsunyi-patak völgye)
az ecsegi Várhegy (Várdomb)
Parlag (eróziós domboldal, legelő) az ún. Mészkemencével
az Ecseg-Kozárd közötti tó (víztározó)
andezitbe vájt szurdokok, patakvölgyek, (Cserkúti-patak, Szurdok-árok)
a Közép-hegy és a Bézma andezit tömbjei, szikla alakzatai
a Parlag nevű dűlő eróziós árkai
a Hármas-forrás (a Zsunyi-patak völgyében), és az ún. Káponka-forrás, Alsómalom-forrása

Hozzászólások lezárva