Mottója: „Éltető és élhető vidék”
Nógrád megye közepén, a Cserhát szelíd dombjai között található egy különleges szépségű, természeti értékekben, történelmi emlékekben és néprajzi örökségben gazdag aprófalvas vidék. A palóc gyökerek, a közös történelmi múlt és a hasonló társadalmi, gazdasági körülmények viszonylag egyveretű térséggé formálták.
Ennek az egységes kultúrtájnak natúrparki keretek közt történő megóvására 2009. október 22.-én Hollókőn megalakult a CSERHÁT NATÚRPARK.
Kiterjedése több mint 38 ezer hektár és 22 települést foglal magába, ezek: Alsótold, Becske, Bér, Bokor, Buják, Cserháthaláp, Cserhátsurány, Cserhátszentiván, Ecseg, Felsőtold, Garáb, Herencsény, Hollókő, Kozárd, Kutasó, Magyarnándor, Nagylóc, Nógrádsipek, Rimóc, Szanda, Terény, Varsány. A lakosság létszáma alig több mint 15 ezer fő.
A Cserhát Nógrád megye meghatározó tájegysége. A földrajzi tájbeosztás szerint a Központi- és az Északi-Cserhát területén találjuk ezt a mozgalmas, üledékes kőzetekkel fedett dombvidéki tájat, melyből vulkáni képződmények emelkednek ki, kissé meghaladva a középhegységi magassághatárt.
A natúrpark talán legfontosabb földtani értékét a Bér községtől nyugatra magasló Nagy-hegy homorúan hajlott, majdnem fekvő, (70 fokos dőlésű) ívelt, 10 méter hosszú andezit oszlopai adják, melyek világszinten is tudományos ritkaságnak számítanak. Az oszlopok mellett látható a Cserhát legszebb kifejlődésű, jégkorszakban keletkezett kőtengere.
A natúrpark területén a természet közeli tájhasználati formák uralkodnak (erdő, gyep, vizes terület összesen 70%), a szántó hasznosítású terület 30% alatti. Számottevő rét- és legelőgazdálkodás folyik, a hagyományos szőlő- és gyümölcstermesztés maradványait is megtalálhatjuk még. Felméréseink szerint meglepően sok régi gyümölcsfajta maradt meg a portákon és az egykori szőlőhegyeken.
A mozaikszerűen váltakozó erdők, szántók, legelők, rétek értékes növény- és állatfajoknak nyújtanak otthont. A terület élővilágában meghatározóak a kontinentális és mediterrán életföldrajzi hatások. Számos értékes életközösség, bennük ritka és nagy tudományos jelentőségű fajok sokasága őrződött meg ezen a tájon. A Cserhát Natúrparkban található a Kárpát-medencében bennszülött pannon gyík egyik legnagyobb populációja és a boldogasszony papucsa nevű orchidea faj legnagyobb hazai állománya.
A natúrpark területén két országos jelentőségű védett természeti terület (a Hollókői, valamint a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet), hat Natura 2000 terület, illetve kilenc helyi jelentőségű védett természeti érték található. Utóbbiak között vannak Nógrád megye legrégebben (1943-ban) védetté nyilvánított értékei, a keselyréti kocsányos tölgyek Bujákon, az Egidius-forrás és az Arethusa-forrás.
A települések (különösen az aprófalvak) fontos tulajdonsága, hogy beleilleszkednek természeti környezetükbe, a táj szerves részei. A régió gazdag népi örökséggel rendelkezik, a magyarság egyik utolsó néprajzi szigete. A völgyekben megbúvó apró falvak a palóc népi építészet és egyházi emlékek gyöngyszemeit őrzik, lakóinak településenként eltérő viselete a legszebb magyar népviseletek sorába tartozik.
Könnyű felismerni a Palócföld falvait, mert minden településen található néhány jellegzetes, kontyolt tetős, tornácos parasztház. A legszebb és legteljesebb palóc építészeti együttes a hollókői Ófalu, amelynek 56 védett lakóépületét 1987-ben az UNESCO a Világörökség részének nyilvánította. Ez volt a világon az első falu, amelyik ezt a címet megkapta. Terényben mintegy 85 helyi védettségű „füstlikas” parasztházat tartanak számon, közülük 13 egymás mellett sorakozik a Szőlősoron. Hollókő után ez a legegységesebb utcarészlet a Cserhát Natúrparkban.
Fontos tájképi értékek a középkori várak és várromok, így Hollókő vára, Buják és Szanda várának romjai, illetve a népi szakralitás egyes tárgyi megnyilvánulásai is, mint a sok útszéli kereszt, „káponka” vagy a patakpartokon álló Nepomuki Szent János szobrok. Gyönyörű és értékes templomokat is sok helyen láthatunk, melyek közt a dombon állók különösen látványosak (pl. Cserhátsurány temploma nyolcszögletű tornyával).
A Cserhát Natúrpark területén három jellegzetes viseletcsoportot különböztethetünk meg. Az egyes viseletcsoportok közötti eltérések leginkább a női viseletben, a főkötő formájának, díszítésének, a ruha szabásának, a kendő megkötésének módjában mutathatók ki. A férfiak viseletében nincsenek jelentős táji eltérések.
- A rimóci viseletcsoporthoz tartozik Rimóc mellett Hollókő, Nagylóc, Nógrádsipek és Varsány viselete, melyre a viszonylag rövid és sok alsószoknya a jellemző. A nagylányok vasárnap akár 12-16 alsószoknyát is felvettek, melyek egy részét erősen kikeményítették, a szoknyák elé pedig hímzett szakácskát kötöttek. Az új asszony gyöngyös “nagyfőkötőjét” az első gyerek születése után rojtos menyecskekendővel cserélték fel.
- A cserháthalápi viseletcsoport estében is hasonló elemekből építkezik Cserháthaláp, Cserhátsurány, Herencsény, Szanda, Terény lakossága. Itt már kevesebb az alsószoknyák száma, és valamivel hosszabb is mint a rimóci.
- A bujáki viselet a 20. század elején vált el a környező települések viseletétől, egyike a legdíszesebb rövid szoknyás palóc viseleteknek, ahol nem csak korcsoportonként, hanem alkalomhoz illően is változik a hajviselet és a főkötő.
Ezekkel a viseletekkel ma is találkozhatunk egy-egy hagyományőrző rendezvényen vagy egyházi ünnepen. Szinte minden településen találunk tájházat vagy kézműves műhelyt és hagyományőrző csoportot. A viseletkészítés hagyományát ma is őrzik többek között Rimócon, Varsányban, Bujákon és igyekeznek továbbadni a fiataloknak a népdalokkal, tánccal, szokásokkal együtt.
A Natúrpark településeit több mint 200 km hosszú Zöldút hálózat köti össze, valamennyi településen részletes térkép segítik a túrázókat, de okostelefonon is követhetik az útvonalat, vagy lekérhetik az egyes települések adatait. A Cartographia Kft. Funiq alkalmazásán belül OpenStreetMap alapú térképen akár offline üzemmódban, vagyis internet nélkül is túrázhatnak a Natúrparkba látogatók. Ez a Cserhát Natúrpark nevét viselő alkalmazás jelenleg Android és Windows Phone rendszerű telefonokra elérhető el.
