A vezetett túra 9:00 órakor rajtolt el, egy 50 fővel, amely során utunkat a festői Tábi tó felé vettük. Itt megismerkedtünk Tábpusztával, ami anno már a középkorban is lakott település volt, szemrevételeztük a kastély maradványait, ami hajdanán egy 32 szobás, lifttel felszerelt szép épület volt, de az idő vasfoga nem kímélte. A Tábi tó kiváló lehetőséget kínál a kikapcsolódni vágyók számára és nem utolsó sorban a horgászok kedvelt helye is egyben, picit itt megidőztünk, elmélkedtünk, aztán folytattuk utunkat a varsányi Kiserdőn keresztül, majd a Sajgó-nyerget másztuk meg. Ahonnan nagyon szép kilátás várt ránk. Innen a környező településeket is megcsodálhattuk.

Utunk következő állomása a Rimóc külterületén található Fogadalmi kápolna volt, itt egy picit megpihentünk, megtudtuk, hogy honnan kapta a nevét a kápolna, illetve milyen történet kapcsolódik hozzá. A fogadalmi kápolna 1700-as években lezajló pestis járványt követően építették. A régi elbeszélések szerint a pestisjárvány idején a falu plébánosa lóháton indult a szomszédos Nógrádsipekre misézni, mikor lova megállt, letérdelt és addig nem volt hajlandó elindulni, míg a plébános háromszor lenem térdelt. A plébános megfogadta, ha elmúlik a járvány, bizony ide kápolnát építtet és bizony a fogadalmát be is tartotta. A kápolna körül 130 éves hársfákat lehet megfigyelni.

A következő állomásunkon a rimóci Palóc Főkötő kiállítást tekintettük meg, Rimóc polgármestere – Szabó Vilmos ismertette a település látnivalóit, Déska Bertalanné – népviselet készítő pedig egy nagyon szép rimóci népviseletet mutatott be részünkre.  És azt is megtudhattuk, mit jelent a „pislog, mint a rimóci nyúl” kifejezés. Az udvaron szívélyes vendéglátás során megkóstolhattuk a „palóc pizzát” a túrós lepényt, malomkalácsot és egyéb finomságokat. A faluban közelebbről megnéztük a Napszámos órát is, amely emléket állít a mezőgazdasági bérmunkásoknak

Utunk utolsó állomása volt a varsányi Falumúzeum, amely 1895-ben épült, tulajdonosa ajándékozta az önkormányzatnak, jelenleg helyi kiállítási gyűjteményt lehet megtekinteni, Rigó Máté a gyűjtemény tulajdonosa mutatott be részünkre, amit ezúton is nagyon köszönünk neki!

A Kézművesportára érve emléklappal és kitűzővel jutalmaztuk a túrán való részvételt, valamint egy finom babgulyást tudott mindenki elfogyasztani.

A teljesítmény túrázok 7:00-9:00 között tudtak elrajtolni a varsányi Kézművesportáról. Négy frissítő ponton tudtak megfrissülni. A túra útvonala érintette Rimóc – Vizitációs kápolnát, Hollókő – Ófalut és a Várat, illetve Nógrádsipek, Dobos-kút és a Tábi-tó környékét. 70 fő körül alakult a teljesíténytúrázók létszáma.

A helyezések a következő képen alakultak:

1. helyezett: Kiss Gábor
2. helyezett: Lantos János
3. helyezett: Kiss Róbert

Minden résztvevőnek szívből gratulálunk!

Illetve külön köszönjük a munkájukat és segítségüket az önkormányzatoknak, a polgármestereknek, a frissítő és ellenőrző pontokon lévő embereknek, illetve aki bármilyen formában hozzájárult ahhoz, hogy a túra sikeresen megvalósuljon! Nagyon köszönjük az együttműködésüket!

Jövőre újra találkozunk a Cserhát Natúrpark területén!

Képek: Rásztoka-Veres Eszter, Dócs Dávid, Lantos János

Beszámolót összeállította: Rásztoka-Veres Eszter

Támogatónk:

A A Cserhát lankáin barangolva a II. Cserháti Hazajáró Túrán bejegyzés először a Cserhát Natúrpark oldalán jelent meg.

Sikeresen lezajlott a IX. Cserháti Csatangoló – Cserhát Natúrparki vetélkedő.

A vetélkedőre 29 csapat jelentkezett a Cserhát Natúrpark településeinek iskoláiból.

A 3 fős csapatok 3 fordulón mérhették össze tudásukat. Összesen: 212 pontot tudtak megszerezni.

Az eredmények a következőképpen alakultak:

I. helyezett: Buják, Szent-Györgyi Albert Általános Iskola – Kisrigók Boys csapata

II. helyezett: Cserhátsurány, Szent István tagiskola – Természetvadászok csapata

III. helyezett: Varsány, Hunyadi Mátyás Általános Iskola – Zöld gombák csapata

A bujáki „Kisrigók” csapata képviselhette az Országos Natúrparki vetélkedőn a Cserhát Natúrparkot.

Az Országos vetélkedőnek a Vasi-Hegyhát Natúrpark adott helyett Oszkón 2026.06.05-07-ig.

Szívből gratulálunk az elért eredményhez, nagyon ügyesek voltak!

Külön köszönjük felkészítő tanáruk: Félixné Oravecz Zsuzsanna munkáját!

A IX. Cserháti Natúrparki vetélkedő eredményei bejegyzés először a Cserhát Natúrpark oldalán jelent meg.

 Nógrád megye közepén, a Cserhát szelíd dombjai között található egy különleges szépségű, természeti értékekben, történelmi emlékekben és néprajzi örökségben gazdag aprófalvas vidék. A palóc gyökerek, a közös történelmi múlt és a hasonló társadalmi, gazdasági körülmények viszonylag egyveretű térséggé formálták.

Ennek az egységes kultúrtájnak natúrparki keretek közt történő megóvására 2009. október 22.-én Hollókőn megalakult a CSERHÁT NATÚRPARK.

Kiterjedése több mint 38 ezer hektár és 22 települést foglal magába, ezek: Alsótold, Becske, Bér, Bokor, Buják, Cserháthaláp, Cserhátsurány, Cserhátszentiván, Ecseg, Felsőtold, Garáb, Herencsény, Hollókő, Kozárd, Kutasó, Magyarnándor, Nagylóc, Nógrádsipek, Rimóc, Szanda, Terény, Varsány.  A lakosság létszáma alig több mint 15 ezer fő.

A Cserhát Nógrád megye meghatározó tájegysége. A földrajzi tájbeosztás szerint a Központi- és az Északi-Cserhát területén találjuk ezt a mozgalmas, üledékes kőzetekkel fedett dombvidéki tájat, melyből vulkáni képződmények emelkednek ki, kissé meghaladva a középhegységi magassághatárt.

A natúrpark talán legfontosabb földtani értékét a Bér községtől nyugatra magasló Nagy-hegy homorúan hajlott, majdnem fekvő, (70 fokos dőlésű) ívelt, 10 méter hosszú andezit oszlopai adják, melyek világszinten is tudományos ritkaságnak számítanak. Az oszlopok mellett látható a Cserhát legszebb kifejlődésű, jégkorszakban keletkezett kőtengere.

A natúrpark területén a természet közeli tájhasználati formák uralkodnak (erdő, gyep, vizes terület összesen 70%), a szántó hasznosítású terület 30% alatti. Számottevő rét- és legelőgazdálkodás folyik, a hagyományos szőlő- és gyümölcstermesztés maradványait is megtalálhatjuk még. Felméréseink szerint meglepően sok régi gyümölcsfajta maradt meg a portákon és az egykori szőlőhegyeken.

A mozaikszerűen váltakozó erdők, szántók, legelők, rétek értékes növény- és állatfajoknak nyújtanak otthont. A terület élővilágában meghatározóak a kontinentális és mediterrán életföldrajzi hatások. Számos értékes életközösség, bennük ritka és nagy tudományos jelentőségű fajok sokasága őrződött meg ezen a tájon. A Cserhát Natúrparkban található a Kárpát-medencében bennszülött pannon gyík egyik legnagyobb populációja és a boldogasszony papucsa nevű orchidea faj legnagyobb hazai állománya.

A natúrpark területén két országos jelentőségű védett természeti terület (a Hollókői, valamint a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet), hat Natura 2000 terület, illetve kilenc helyi jelentőségű védett természeti érték található. Utóbbiak között vannak Nógrád megye legrégebben (1943-ban) védetté nyilvánított értékei, a keselyréti kocsányos tölgyek Bujákon, az Egidius-forrás és az Arethusa-forrás.

A települések (különösen az aprófalvak) fontos tulajdonsága, hogy beleilleszkednek természeti környezetükbe, a táj szerves részei. A régió gazdag népi örökséggel rendelkezik, a magyarság egyik utolsó néprajzi szigete. A völgyekben megbúvó apró falvak a palóc népi építészet és egyházi emlékek gyöngyszemeit őrzik, lakóinak településenként eltérő viselete a legszebb magyar népviseletek sorába tartozik.

Könnyű felismerni a Palócföld falvait, mert minden településen található néhány jellegzetes, kontyolt tetős, tornácos parasztház. A legszebb és legteljesebb palóc építészeti együttes a hollókői Ófalu, amelynek 56 védett lakóépületét 1987-ben az UNESCO a Világörökség részének nyilvánította. Ez volt a világon az első falu, amelyik ezt a címet megkapta. Terényben mintegy 85 helyi védettségű „füstlikas” parasztházat tartanak számon, közülük 13 egymás mellett sorakozik a Szőlősoron. Hollókő után ez a legegységesebb utcarészlet a Cserhát Natúrparkban.

Fontos tájképi értékek a középkori várak és várromok, így Hollókő vára, Buják és Szanda várának romjai, illetve a népi szakralitás egyes tárgyi megnyilvánulásai is, mint a sok útszéli kereszt, „káponka” vagy a patakpartokon álló Nepomuki Szent János szobrok. Gyönyörű és értékes templomokat is sok helyen láthatunk, melyek közt a dombon állók különösen látványosak (pl. Cserhátsurány temploma nyolcszögletű tornyával).

A Cserhát Natúrpark területén három jellegzetes viseletcsoportot különböztethetünk meg. Az egyes viseletcsoportok közötti eltérések leginkább a női viseletben, a főkötő formájának, díszítésének, a ruha szabásának, a kendő megkötésének módjában mutathatók ki.  A férfiak viseletében nincsenek jelentős táji eltérések.

• A rimóci viseletcsoporthoz tartozik Rimóc mellett Hollókő, Nagylóc, Nógrádsipek és Varsány viselete, melyre a viszonylag rövid és sok alsószoknya a jellemző. A nagylányok vasárnap akár 12-16 alsószoknyát is felvettek, melyek egy részét erősen kikeményítették, a szoknyák elé pedig hímzett szakácskát kötöttek. Az új asszony gyöngyös “nagyfőkötőjét” az első gyerek születése után rojtos menyecskekendővel cserélték fel.
• A cserháthalápi viseletcsoport estében is hasonló elemekből építkezik Cserháthaláp, Cserhátsurány, Herencsény, Szanda, Terény lakossága. Itt már kevesebb az alsószoknyák száma, és valamivel hosszabb is mint a rimóci.
• A bujáki viselet a 20. század elején vált el a környező települések viseletétől, egyike a legdíszesebb rövid szoknyás palóc viseleteknek, ahol nem csak korcsoportonként, hanem alkalomhoz illően is változik a hajviselet és a főkötő.

Ezekkel a viseletekkel ma is találkozhatunk egy-egy hagyományőrző rendezvényen vagy egyházi ünnepen. Szinte minden településen találunk tájházat vagy kézműves műhelyt és hagyományőrző csoportot. A viseletkészítés hagyományát ma is őrzik többek között Rimócon, Varsányban, Bujákon és igyekeznek továbbadni a fiataloknak a népdalokkal, tánccal, szokásokkal együtt.

A Natúrpark településeit több mint 200 km hosszú Zöldút hálózat köti össze, valamennyi településen részletes térkép segítik a túrázókat, de okostelefonon is követhetik az útvonalat, vagy lekérhetik az egyes települések adatait. A Cartographia Kft. Funiq alkalmazásán belül OpenStreetMap alapú térképen akár offline üzemmódban, vagyis internet nélkül is túrázhatnak a Natúrparkba látogatók. Ez a Cserhát Natúrpark nevét viselő alkalmazás jelenleg Android és Windows Phone rendszerű telefonokra elérhető el.

A A Natúrpark bemutatása bejegyzés először a Cserhát Natúrpark oldalán jelent meg.

Megszűnt, de nem véglegesen, és nem visszafordíthatatlanul. Képzett, felelősen gondolkodó szakemberek útmutatását követve a természet rendje – legalább részben – helyreállítható. Nem olyan lesz, mint nagyapáink korában, amikor a vetésforgóban művelt szántók végén gyümölcsfák virágoztak, az árokpartokat gondosan kaszálták, a legelőkön gulyák, nyájak, kondák tanyáztak, a szőlőhegyen minden családnak parcellája volt. A mezőgazdaságtól eltávolodó ember ilyen szintű gazdálkodásra már nem képes, de a Nógrádra oly jellemző mozaikszerűen váltakozó szántók, legelők, erdők látványa, a biológiai és táji sokszínűség, a hagyományok megőrizhetők, sok esetben életre kelthetők. Unokáinkra olyan világot hagyhatunk, amely a szép, vonzó természeti és kulturtáj érzetét kelti az idegenben, és a turizmus révén megélhetést, boldogulást nyújthat nekik.

Ez az irigyelt világ lenne a Cserhát Natúrpark, amelyet megcsonkult, gazdasági létében közel egy évszázada vergődő vármegyénk talán legérintetlenebb szegletében szeretnénk megvalósítani. A huszonkét község határát jórészt még a vonat is elkerüli, a térséget uraló Cserhát-gerinc egyik oldaláról a Dunába, a másikról a Tiszába folynak a patakok. A hatalom által évtizedekig mostohán kezelt vidéket elkerülte az iparosítás, a lakosság fele máshol keresett boldogulást, a maradók őrizték gyökereiket, hitüket. Persze nem maradt meg minden, de több maradt, mint más vidékeken általában. Ez a kényszerű csipkerózsika álom most előnyünkre változhat, ha nem követjük el a máshol pusztító átgondolatlan modernizáció hibáit, és legjobb tudásunk szerint aknázzuk ki a lehetőségeket.

A Cserhát Natúrpark koncepciója jól mutatja, hogy milyen értékeink maradtak meg. Természeti kincseink is figyelemre méltóak, de kulturális örökségünkkel együtt páratlan értéket képviselnek. Az önerőből, mindenféle pénzügyi támogatás nélkül készült, a cserháti palóc vidék jövőjéért tenni kész lokálpatrióták szellemi munkáját magába foglaló szakmai dokumentáció nekünk, itt élőknek az útmutatónk lesz a jövőben. Sokat kell még dolgoznunk, mert a mellőzés évtizedei nem múltak el nyomtalanul, sőt talán maga a mellőzés sem múlt még el. Az emberek, a helyben maradók elbizonytalanodtak, maguk sem hiszik el, hogy milyen kinccsel rendelkeznek. Vissza kell adni a hitüket, s ennek egy eleme lehet a Natúrpark, amely azt üzeni, hogy országos szinten is számon tartják a vidéket.

Pekár István

A Köszöntő bejegyzés először a Cserhát Natúrpark oldalán jelent meg.